2016. december 16., péntek

A kiskakas gyémánt félkrajcárja egy kicsit másként... :)



Közeledik a várva várt ünnep, amire mint minden évben, most is különböző programokkal készülünk. Idén a Kék csoportos gyerkőcök is elég nagynak és ügyesnek érezték magukat a szerepléshez. Nagy kedvencünk "A kiskakas gyémánt félkrajcárja", így úgy gondoltuk, apró színész palántáink előadhatnák a mesét egy kicsit másként...egy picit átírva...ünnepi köntösbe csomagolva...Kékek módjára. :) Bár a szereplők a forgatókönyvet itt-ott alakítgatták, azért egész pofás kis előadás kerekedett. S hogy ebből ti is kaphassatok egy csipetnyi ízelítőt, íme az átirat és néhány fotó a történésekről. Jó szórakozást! :)

"Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kiskakasa. Karácsony közeledtével, arra gondolt tollasunk, hogy ha szegények is, csak meg kéne lepni a gazdasszonyt valamivel így az ünnep alkalmából. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kiskakas a szeméten, egyszer talál egy gyémánt félkrajcárt. Hejjj, megörül menten! Már éppen azt tervezi, hogy s mint fogja elkölteni…Milyen magas fenyőfát vesz belőle…aztán meg, hogy milyen csinoska díszeket tesz rá…meg hogy vásárolgat még ilyen-meg olyan ajándékokat…házat…autót masnival átkötve…lesz jó kis ünnepi menü…tejbegríz kakóval, vagy valami ilyesmi…hát egyszer csak elé toppan a török császár. Meglátja a kiskakasnál a gyémánt félkrajcárt, s azt gondolja magában:

„Hinnye, az áldóját! Pont egy gyémánt félkrajcár kellene ahhoz, hogy Karácsonyra elvigyem az asszonyt egy szép utazásra. Meglátogathatnánk például a Karikás ovi gyerkőceit. Úgyis annyi jót hallottunk róluk!”

Amint ezt így kigondolta, azt mondja a kiskakasnak:

- Kiskakas, add nekem a gyémánt félkrajcárodat!

- Nem adom biz én! Jön a karácsony, a szeretet ünnepe. Szeretnék örömet szerezni a gazdasszonyomnak.

De a török császárnak annyira utazhatnékja volt Pécsre, hogy erőnek erejével elvette a kis kakastól a gyémánt félkrajcárt és hazavitte. Azon nyomban neki is látott szervezgetni az utazását, ám egyszer csak kiabálást hall a kerítése tetejéről:

 - Kukurikúúúú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Hogy vegyek így fenyőfát az ünnepre? Mit adjak így ajándékba a gazdasszonyomnak?

Megharagudott erre a török császár.

- Eredj te szolgáló, fogd meg a kiskakast, hogy ne kiabáljon, vesd bele a kútba!

A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kiskakas csak elkezdi a kútban:

- Szídd fel begyem a sok vizet, szídd fel begyem a sok vizet! - Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból. A kiskakas megint felszállott a török császár ablakába:

- Kukurikúúúú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Hogy lesz így kacsalábon forgó palotánk? Na és igazi, gyors versenyautónk??? Mégsem járhatunk örökre biciklivel meg busszal!

Megint azt mondja erre a török császár a szolgálójának:

- Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd belé az égő kemencébe.

A szolgáló megint megfogta a kiskakast, s az égő kemencébe vetette. De a kiskakas megint csak elkezdi:

- Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet. Ereszd ki begyem a vizet, hadd oltsa el a tüzet! - Erre a begye mind kieresztette a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ablakba:

- Kukurikúúúú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! Hogy lesz így tejbegríz az asztalon Karácsonykor??? És mustáros csokis macskafarok?

Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.

- Eredj te szolgáló, fogd meg azt a kiskakast, vesd bele a méhes kasba, hadd csípjék agyon a darazsak.

A szolgáló belevetette a kiskakast a méhes kasba. Ott megint elkezdi a kiskakas:

- Szídd fel begyem a darázst; szídd fel begyem a darázst.

Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába:

- Kukurikúúú, török császár, add vissza a gyémánt félkrajcárom! S akkor nem bánom, eljöhetsz és velünk töltheted a karácsonyt.

Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele. Nagyon mérges volt, mert már éppen telefonálni akart a Karikás oviba Ági néninek, hogy jelezze az érkezésüket.

- Eredj te szolgáló, hozd ide azt a kiskakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fenekébe.

Megfogja a szolgáló a kiskakast; a török császár beteszi a bő bugyogója febekébe.

Akkor a kiskakas megint csak elkezdi:

- Ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát, ereszd ki begyem a darázst, hadd csípje meg a farát.

A begye mind kieresztette a darázst, azok jól megcsipkedték a török császár farát. Felugrik erre a török császár:

- Jaj, jaj, a fránya egye meg azt a kiskakast; vigyétek hamar a kincses kamrába, hadd keresse meg a maga gyémánt félkrajcárját.

Bevitték a kiskakast a kincses kamrába, ott megint elkezdi a maga nótáját:

- Szídd fel begyem a sok pénzt, szídd fel begyem a sok pénzt!

Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét. A kiskakas hazavitte, de biza a gazdasszonya nem vágyott kacsalábonforgó palotára, elég volt neki egy takaros kis házikó…nem vágyott veresenyautóra sem, beérte egy lovaskocsival, egy maroknyi földdel, amit megművelhet és pár állatkával, akik tejet, tojást adnak neki…A többi kincset pedig szétosztotta a szegények közt. És képzeljétek csak! Mivel a karácsony mégis csak a szeretet ünnepe…meghívták a török császárt meg az egész pereputtyát, hogy lássák ők is, kincsek nélkül is lehet boldog az ember, egy valami nélkül viszont nem…és az a szeretet. Kibékültek egymással…feldíszítették közösen a fenyőfát…került az asztalra tejbegríz, meg mustáros macskafüle és elénekelték együtt a Mennyből az angyalt…majd felkerekedtek együtt, elutaztak Pécsre a Karikás oviba, hogy megnézzék, tényleg olyan jó gyerekek járnak-e oda…s ha igen, vajon mit hoz nekik a Jézuska…"




...és a képek:

https://plus.google.com/u/0/photos/117805666918317154452/album/6364777936306848625?authkey=CN3l-dPgq7zhIA
 




2016. december 6., kedd

Színház az egész világ!

"Lenni, vagy nem lenni?"...Na esetünkben nem ez volt a kérdés.  Sokkal inkább az, hogy ki a csuda az a Gabi? Mért hívják a barátját Csibész Csabinak? Hát meg persze, hogy ki ugrik be Csibész Csabi helyére csintalankodni egy picit? Hogy eme kérdésekre választ kapjunk, november 29-én útra kerekedtünk és tettünk egy nagy sétát a Harmadik Színházba. Miután szájtátva megvizslattuk a díszletet, egy interaktív koncertmese keretében kipróbáltuk a csintalan helyzeteket, óvtuk, védtük a bajba jutott ovispajtásokat és rekedtre énekeltük magunkat. S ha mindezt megnézed a fotókon, talán a végére az is kiderül, valóban olyan Csibész-e Csabi...


Fotók itt:




2016. december 5., hétfő

Itt kopog, ott kopog, megérkezett...Na ki is?

Hát ha nem is hullik a pelyhes fehér hó...és emiatt kissé megorrolt a Mikulás (is!) Holle anyóra...Azért csak megérkezett hozzánk az a bizonyos nagy szakállú valaki, akit annyira vártunk.
A zsákjába is volt minden jó, ha nem is piros alma, mogyoró. Természetesen alaposan megsasoltuk, hogy jég-e a cipője és leng-e a szakálla. Mivel ugye köztudott, hogy a virgács jó gyereknek nem való...rettegnünk sem kellett, hogy esetleg ilyesmiben részesülünk. Vagy mégis? 
Nos a képek alapján úgyis kiderül. Minden esetre minden gyerek várva várt, vidám ének hangja szállt. Kiürítettük a puttonyát és cserébe megtömtük a hasát sütivel, meg tejecskével...Hátha jövőre ismét itt kopog, ott kopog, s a zsákjában is lesz minden jó...



 Fotókért katt ide:

2016. december 1., csütörtök

Mikulásvárás a Kék csoportban

Ahogy tavaly, úgy idén is szeretnénk egy kis támpontot adni a Mikulásnak, hogy mivel kellene megtömni azt a puttonyt...  Sajnos a beteg gyerekeket nem tudtuk meginterjúvolni, de biztosak vagyunk benne, hogy az Ő csizmácskájuk is bővelkedik majd minden jóban. Ugye?
Nem is szaporítanánk tovább a szót, beszéljenek helyettünk a képek!



Katt:
https://plus.google.com/u/0/photos/117805666918317154452/album/6359234870076019473/6359234869679113586?authkey=CJ3Mvrbg6L77YA